Magyar feltalálók 2. rész

JEDLIK ÁNYOS (1800 – 1895) elektromotor, dinamó

Jedlik Ányos 1828-ban, 18 évvel Siemens előtt megszerkesztette Győrben a világ első elektromotorját. A dinamót 1861-ben találta fel. Találmányait nem szabadalmaztatta és nem is adta el. Megelégedett azzal, hogy gépei működnek. Elméleteit, találmányait Magyarországon tanította a pesti királyi tudományegyetemen. A világ azonban nem tudott róla. Sokkal később mindkettőt Siemens is feltalálta és ezért róla nevezték el őket. Az 1828-ban készített első elektromotort, Jedlik kezelési utasításaival együtt, a budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzik, és ma is tökéletesen működik.

JENDRASSIK GYÖRGY (1898 – 1954) dízelmotor, gázturbina

1927-ben készítette el több éves fejlesztés után a Jm 130 típusjellel illetett 12 lóerős motort. Ezt továbbfejlesztve később a két-, négy és hathengeres változatok is elkészültek, amelyek egyik fő jellegzetessége az előkamrás égéstér volt. A Ganz-Jendrassik motoroknak köszönhetően kezdődött el a vasút motorizálása, de a dízelmotorok a hajózásban és a közúti járművekben is elterjedtek. Dízel üzemű motorjait korának vasúti, közúti és vízi járműveiben is használták.

KÁRMÁN TÓDOR (1881 –1963) a hangsebesség feletti repülés atyja

Az I. világháború alatt a repülő hadtestnél kutatómérnök, ahol munkatársaival együtt kifejlesztette a világ első forgószárnyas katonai repülőeszközét, a PKZ-típusú helikoptert. Az I. világháború után a Junkers művek szaktanácsadója volt. A turbulenciaelméletet, és a gázok szilárd testekre gyakorolt emelőerejét (repülőgép szárnyprofil) tanulmányozva intenzív kutatási programba kezdett, nem is sejtve, hogy ez milyen lényeges előnyt szolgáltat a modern német légierő, a Luftwaffe létrehozásához. 1929-ben az USA-ba hívták, ahol a Guggenheim-laboratóriumban részt vett a rakétakutatásban. A II. világháború után egyik megalapítója az űrkutatás fejlesztésére életre hívott JET Propulsion Laboratorynak. Világszerte szaktanácsadó volt az aerodinamika, repülőgéptervezés, aeronautika, asztronautika és a világűrközlekedés terén. Vezető szerepe volt a B–36, B–47 és B–52-es bombázók, az Atlas, Titan és Minuteman rakéták kifejlesztésében.

NEUMANN JÁNOS (1903-1957) kvatummechanika matematika, játékelmélet, folytonos geometrai elmélet, számítógép logikai tervezés

23 éves korában már egyetemi tanár. Lefekteti a kvantummechanika matematikai alapjait. Megalapozza a matematika új ágait, megteremti a játékelméletet és annak gazdasági használatát. Kifejleszti a folytonos geometria elméletét. A II. világháború alatt az USA fegyveres erőinek tanácsadója, tagja a Manhattan Tervnek. Részt vesz az első atombomba megépítésének programjában. Neumann tanulmányozta a lökéshullámokat, amiket az atom és hidrogénbombák próbarobbantásai okoztak. Az ezzel kapcsolatos komplikált matematikai számítások vezették a nagyon gyors számítógépek kidolgozására. Neumanntól származik a számítógép logikai tervezése és alapvető gondolatai. A kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás és utasításrendszer szintén neki köszönhető. 1955-ben az öttagú Atom Energia Bizottság tagjává nevezték ki. Az atomenergiával kapcsolatban figyelmezteti a szenátus külön bizottságát a következő nyilatkozattal: „Az atomfizika felelőtlen, vagy otromba politikával kombinálva már ebben a pillanatban is képes borzalmas sebeket ejteni a társadalomban. Még valamelyes fejlődés, ... és a fizika és politika ugyanezen kombinációja lakhatatlanná változtatja a föld felszínét..."

báró NOPCSA FERENC (1877 – 1933) az első magyarországi dinoszaurusz lelet tudományos leírója

Erdélyi, elmagyarosodott román nagybirtokos családból származott. Apja, Nopcsa László nevéhez legendás történetek kapcsolódtak. Jókai Mór a Fatia Negra nevű rablóvezér hősének alakját róla mintázta a Szegény gazdagok című regényében. Nopcsa Ferenc a bécsi Theresianumban tanult földtant. 1895-ben, 12 éves húga, Ilona a családi birtokon, Szentpéterfalván, ősgyíkmaradványokat talált, ő vállalta (18 évesen), hogy besorolja a leleteket. A fiatalember 1897-ben egy cikkben leírta a kréta időszakból származó maradványokat, amelyek a Magyarosaurus nevet kapták. A felfedezésről két évvel később beszámolt a Bécsi Tudományos Akadémia egyik ülésén is. Lóczy Lajos tanítványa volt, aki a paleontológia felé fordította a figyelmét. Már akkor felvetette, hogy a Magyarosaurus méretei azért olyan szerények mert szigeti élettere szűk. Ezzel megalapozta az izolált zsugorodás elméletét, amit ma már széles körben elfogadnak a tudósok.

PUSKÁS TIVADAR (1844 – 1893) telefonközpont, telefonhírmondó

Létrehozta a telefonhírmondót – sok tekintetben a rádió előfutárát –, amely 1893. február 15-én e szavakkal kezdte meg adását Budapesten: „Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, amely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul." A közhiedelemmel ellentétben nem Puskás a telefonközpont feltalálója. Az ötlet tőle származik ugyan, de az első gyakorlatban is használható telefonközpontot 1878-ban George W. Coy alkotta meg.

A telefonhírmondóval alkotott igazán újat, amelyet jogosan neveznek a rádió ősének, mivel egy központból tetszőleges számú hallgatót láttak el hírekkel és műsorokkal, neve e találmánya révén vált Európa-szerte ismertté. A telefonhírmondó a telefonhálózaton keresztül rendszeresen híreket és műsorokat közvetített. 1893-ban 20 évvel a fülhallgatós rádió feltalálása előtt Budapesten az emberek híreket, zenét hallgathattak a telefonhírmondón. Élvezhették a Bánk bán-t, amit egyenesen közvetítették az Operaházból!

ifj. RUBIK ERNŐ (1944 – ) több logikai játék alkotója, a leghíresebb a Rubik kocka vagy Bűvös kocka

Építész, tárgytervező. 1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult tovább. 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke. A Magyar Mérnök Akadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Jelenleg a Rubik Stúdió igazgatója. A játékszoftverek fejlesztése és az építészeti témák kötik le. Több logikai játék alkotója, a leghíresebb a Rubik kocka vagy Bűvös kocka (1974), melynek kedvelői egyesületeket, versenyeket, világbajnokságokat szerveznek. A Bűvös kocka bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumába.

SELYE JÁNOS (1907 – 1982) stressz fogalma, stresszhatás

Kutatásai alapján felismerte és 1936-ban megfogalmazta, hogy mi a stressz. A sokféle nyomasztó tényezőt stresszornak nevezte el, felismerve ezek kóros, megbetegítő hatását. Ezáltal számos betegség teljesen újszerű módszerekkel vált gyógyíthatóvá. Ezek közé tartozik a szívinfarktus, agyvérzés, erek megkeményedése, bizonyos fajta vérnyomás, vesebaj, izületi gyulladás, gyomorfekély és bizonyos fokig a rák. Sokéves stresszkutatásainak eredményeit és nézeteit "Életünk és a stressz" című dolgozatában foglalta össze. Kifejti, hogy az élőlények minden káros behatásra fiziológiai reakciók azonos sorozatával válaszolnak, s ez az általános alkalmazkodási tünetegyüttes. Selyének, a stressz elmélet atyjának, több tucat könyve és többszáz tudományos dolgozata jelent meg tíz nyelven. Selye részt vett a számítógépes orvosi-adatbank rendszerének kifejlesztésében is.

SZENT-GYÖRGYI ALBERT (1893 – 1986) aszkorbinsav vagyis C-vitamin

1937-ben élettani-orvosi Nobel-díjat kap a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért, és a C-vitamin izolálásáért, amely azóta is minden nap segít megőrizni egészségünket. Ezzel az eredménnyel ő az egyetlen olyan magyar tudós, aki szülőhazájában érdemelte ki a díjat. Ezen kívül az izomban felfedezett egy fehérjét, és kimutatta, hogy ez a fehérje felelős az izom összehúzódásáért, továbbá, hogy az összehúzódáshoz szükséges energia közvetlen forrását is felismerte – egyes vélemények szerint ezért is járt volna neki egy Nobel-díj.Szent-Györgyi Albert orvostudományi NOBEL DÍJAT kapott 1937-ben a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársavkatalízis vonatkozásában. Szent-Györgyi Albert fedezte fel, hogy a magyar paprikában sok a C-vitamin. A C-vitaminnak fontos egészségmegőrző szerepe van a szívbetegség, a rák bizonyos fajtái, allergiás tünetek, megfázás és influenza megelőzésében, az immunrendszer megerősítésében, stb. Szent-Györgyi 1947-től haláláig az Egyesült Államokban élt és dolgozott. Az izomkutatás és sejtszabályozás problémáival foglalkozott és a rákkutatásban erősen kivette részét.

SZILÁRD LEÓ (született Spitz Leó) (1898 – 1964) Ő volt az első fizikus, aki felismerte, hogy a nukleáris láncreakció (és ezzel az atombomba) létrehozható

Anyagi helyzetét azzal stabilizálta, hogy 1925 és 1933 között több mint harminc szabadalmat nyújtott be; közülük nyolcat Albert Einsteinnel közösen. 1929-ben szabadalmaztatta a részecskegyorsítót, 1931-ben az elektronmikroszkópot, majd 1931. március 2-án Einsteinnel közösen egy új típusú hűtőszekrényt. Egyik nap ugyanis szörnyű tragédiáról olvastak az újságban: egy család megfulladt, mert éjszaka mérges gáz (kén-dioxid) szabadult ki a jégszekrényük hibás szelepéből, amely beszivárogott a hálószobába. A tudósok ekkor kijelentették: találni kell valami olyan megoldást a szivattyúzásra, amely nem okozhat balesetet. Ennek kapcsán alkották meg az elektromágneses szivattyút. Ebben az volt újszerű, hogy nem tartalmazott könnyen meghibásodó forgóalkatrészt vagy dugattyút, hanem a folyékony fém elektromágneses továbbításával történt a hűtés. Remélték, hogy a felfedezés érdekelni fogja az AEG-t, s habár zajszintje miatt sosem lett belőle termék, az elvet hatékonyan használták 1942-ben az Amerikai Egyesült Államokban az atomreaktor fejlesztésénél, és ma is ezen az elven hűtik a tenyésztőreaktorokat.

TELLER EDE (angolosan: Edward Teller) (1908 – 2003) a hidrogénbomba kutatásokban való aktív részvétel, a "hidrogénbomba atyja"

A chicagói reaktor (1942) sikeres decemberi beindítása után meghívták a Manhattan tervbe. 1945-ben tagja, 1947-től elnöke a Reaktorbiztonsági Bizottságnak. Felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (pozitív üregtényező), és sikerült leállíttatnia az USA-ban az olyan grafitos reaktorok működtetését, mint amilyen például később a csernobili erőmű lett. (Csernobilban többek között a pozitív üregtényező vezetett a katasztrófához.) Részt vett az inherensen biztonságos (bolondbiztos) TRIGA reaktorok kifejlesztésében.

TELKES MÁRIA (1900 – 1995) a napenergia hasznosítása, napenergiával fűtött ház, víz sótalanítása napenergiával

Clevelandban dr. George W. Cryle profeszszor biofizikai laboratóriumában kimutatta, hogy a kipreparált agy felszíne infravörös sugárzást bocsát ki. Ennek mérésére rendkívül érzékeny detektort és infravörös fényképezőgépet dolgozott ki. 1939-től a massachussetsi Technológiai Intézet tanáraként a napenergia hasznosításával foglalkozott. Tervei alapján, 1948-ban, építették fel az első napenergiával fűtött házat. További napházak építésével felhívta a figyelmet a napenergia kutatására. 1950-től ő vezette az intézet kutatásait. A trópuson használták egyik fontos szabadalmát, a sós vizek sótalanítását napenergia segítségével. A Telkes Mária által szerkesztett hőtárolók hosszabb ideig képesek a hőenergiát tárolni. Tudományos felfedezései közé tartozik a hideg tárolása is, amelynél a hőtárolás szabályait alkalmazta. 90 éves korában jegyzett szabadalma is a hideg tárolás új lehetőségéről szólt. Több mint húsz szabadalma van és több, mint száz cikket írt. Tizenkét külföldi kitüntetést kapott.

TIHANYI KÁLMÁN (1897 –1947) ikonoszkóp, robot repülőgép (torpedó)

Tihanyi először 1926-ban, majd 1928-ban szabadalmaztatta a távolbalátásnál (televízió) használt ikonoszkópot. Ez a korszerű képcső előfutára. Az ikonoszkóp egy nagyteljesítményű töltéstároló képfelvevőcső (elektróda). 1929-ben, francia és angol szabadalmában a képfelvevőcsőnél a toldalék csövet alkalmazta. Ez tette lehetővé a képoldalon való letapogatást, ami a korszerű ikonoszkóp alapkövetelménye. Hosszú ideig nem ismerték el Tihanyi találmányának elsőbbségét, annak ellenére, hogy az Amerikai Szabadalmi Hivatal Tihanyi elsőbbségére hivatkozva elutasította Zworykin 1930-ban és 1931-ben bejelentett találmányát. Tihanyi két amerikai szabadalmat kapott 1928-ban. Ma már kezdik elismerni, hogy ez a nagyjelentőségű találmány a magyar feltalálótól származik. 1929-től televízió irányítású légvédelmen dolgozott. Elkészítette a pilóta nélküli – robot repülőgép – prototípusát az angol Légügyi Minisztérium és az olasz haditengerészet részére.

Mi magyarok méltán büszkék lehetünk feltalálóinkra, ezért ne csak ezen az egy napon emlékezzünk meg róluk, hanem akkor is jussanak eszünkbe, amikor a mindennapi használat során segítségünkre vannak találmányaik.

Összeállította: Korpás Szilvia

Forrás:

Híres magyar feltalálók és tudósok (PDF dokumentum)

Világhírű magyar feltalálók