Pontosan 70 éve, 1950 áprilisában hivatkozott először az Országos Tervhivatal arra a vegyi kombinátra, amelyből később a Tiszai Vegyi Kombinát fog kinőni. Noha a Tiszapalkonyai Erőművet („T" erőmű) kezdettől fogva úgy tervezték, hogy a szomszédságában román földgázt feldolgozó vegyi kombinátot létesítenek, a kombinát eredete meglepő módon mégsem ide, hanem a Dunántúlra vezet. A vegyi kombinát és az erőmű sorsa egy évig külön utakon járt. A helykijelölés felé vezető folyamatot azért is nehéz végigkövetni, mert akkoriban – abszurd módon – a beruházásoknak kerestek telephelyet és nem fordítva. Vagyis más szavakkal: nem azt nézték, hogy egy régió adottságai, hagyományai milyen beruházás befogadására alkalmasak, hanem a beruházáshoz igazították a régió „lehetőségeit".
A második világháború előtt hazánk vegyi alapanyagokkal való ellátása majdnem teljes egészében a német vegyipartól függött, és csak a politikai és gazdasági helyzet stabilizálása után gondoltak arra, hogy a fontosabb szerves alapanyagok előállítását önerőből oldjuk meg. Az alapgondolat az volt, hogy az ország mindkét felében szükség van egy-egy nagyobb vegyiműre. Kazincbarcikán már 1949-ben elindult a Sajómenti Vegyiművek (1954-től Borsodi Vegyi Kombinát) építése. A dunántúli szerves alapanyagipar megteremtésének lehetőségét a pusztaedericsi-hahóti földgáz hasznosításával vélték biztosítani, és erre akarták ráépíteni a „Balatoni Vegyi Kombinát"-ot a következő üzemegységekkel: gázgyár, oxigén-gyár, acetonüzem, metanol-gyár, acetiléndúsító, PVC-üzem, hidrogéngyár I, hidrogéngyár II. (feltételesen), szénlepárló (felt.), kátránylepárló (felt.) műbenzingyár, marónátrongyár, merzolatüzem, szerves termékek gyára és egy tőzeg alapú erőmű, amely a kombinát teljes gőz- és részbeni áramszükségletét biztosítja.Ez a kombinát-erőmű komplexum lett volna az I. ötéves terv egyik fő beruházása. Az 1950-es év kutatással, profiltisztítással, adatgyűjtéssel és mérésekkel telt, melyekből az OT arra a következtetésre jutott, hogy napi 120 ezer m3 gázfelhasználás mellett a szükséglet 15-20 évre biztosítható. Konkrét telephely nem került szóba („tőzegtelepülés mellett", „Dunamentén", „egyéb területen"), de úgy látták, hogy a kombinát elvben bárhová telepíthető, hiszen földgázvezeték bárhol kiépíthető. Végső soron a komolyabb döntések meghozatalához még mindig nem állt rendelkezésre elég adat, ezért az érdekeltek bizottság felállítását kezdeményezték, amelynek feladata a földgázmező minőségének és mennyiségének pontos feltárása volt. Vita volt még a generáltervezésen és az egyes üzemek tervezésén is, hiszen idehaza hiányzott a megfelelő tudás és szakembergárda egy ilyen óriási beruházáshoz. Végül eldőlt, hogy a VEGYTERV egy külön e célból felállított csoportja fogja végezni a generáltervezést NDK-s, szovjet és csehszlovák szakemberek bevonásával.
1951 nyarán a VEGYTERV részletes számításai azt mutatták, hogy a kombinátnak akkora mennyiségű hűtővízre lesz szüksége, amit csak egy bővizű folyó tud gazdaságosan biztosítani. Augusztus végén még Keszthelyt tekintették ideális telephelynek, ahol rendelkezésre áll a földgáz, a víz, valamint az erőmű energiaszükségletét fedező tőzeg- és barnaszéntelepek.Miután még tovább bővítették az előállítandó termékek listáját, az igények felmérése után kiderült, hogy a szükséges termelési volumen az alacsony metántartalmú zalai nyersanyagbázissal racionálisan, hosszabb távra nem biztosítható. Így merült fel az a gondolat (1951 nyarán), hogy az ország a szerves vegyipari alapanyag-termelését román földgázbázisra építse fel. Az ez irányú tárgyalások eredményeként 1952. április 12-én egyezmény jött létre a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között, melyben a román fél évi 120-132 millió m3 földgáz 25 éven keresztül történő szállítására, míg a magyar fél ennek átvételére kötelezte magát. A 98-99%-ban metán tartalmú földgáz biztosítása új lehetőségeket nyitott meg Magyarország számára a legújabb kémiai technológiák alkalmazása terén, amelyek a metánból előállítható acetilén és szintézisgáz felhasználásán alapultak. Acetilénből kiindulva ugyanis legyártható a polivinil-klorid műanyag (PVC), továbbá az aceton, a szintetikus alkohol, az ecetsav, míg a szintézisgázból műtrágya és szintetikus metanol. E termékek egy részének gyártásához nagy mennyiségű klórra van szükség, melynek előállításához növekszik a marónátron volumene is. A gazdasági együttműködés kiterjesztése érdekében a két fél megállapodott abban is, hogy „a romániai földgáz feldolgozására Romániában és Magyarországon egy-egy vegyikombinátot és a magyar kombináthoz csővezetéket létesítenek. (…) A magyarországi kombinátot a Román Népköztársaság látja el földgázzal."
Így tették át a telephelyet a Tiszántúlra. A telephely megválasztásánál alapvető szempont volt a kombinát földgáz-, áram- és vízigénye. Tekintettel a földgázvezeték Szamos menti csatlakozási pontjára (Csengernél), a kombinát telepítéséhez kizárólag a Felső-Tisza vidéke jöhetett szóba, ami gyakorlatilag egybeesett a „T" erőmű telephely-alternatíváival. A kombinát beruházási célja szerint a telepítésre elviekben két lehetőség adódott: a kombinát a „T" erőmű mellé települ vagy a kombinát a „T" erőműtől függetlenül települ az erőmű már elvetett telepítési helyeire.Az erőmű telepítése kapcsán megvizsgált telepítési helyeken kívül kedvezőnek mutatkozott a Tisza mentén fekvő Vásárosnamény is, miután itt a kombinát legfontosabb alapanyagát képező földgázvezeték rövidebb lehetett volna.
Azok a szempontok, amelyek alapján az egyes variánsokkal kapcsolatban az erőmű Tisza menti telepítését kizárták (Olaszliszka, Sárospatak, Rakamaz–Balsa, Tokaj, Báj–Prügy, Tiszalúc, Tiszadob), érvényesek voltak a vegyi kombinátra is. A vásárosnaményi, a tiszalúci, a Tokaj–Rakamaz környéki telephelyek a tiszapalkonyaival szemben a részletes gazdasági számítások kapcsán kedvezőtlennek mutatkoztak, hiszen az erőművel való kooperációt ezen esetekben nem lehetett biztosítani. Tekintettel arra, hogy a kombinát telepítési igényei az erőműéhez hasonlóak voltak, továbbá arra, hogy a két beruházás összekapcsolása milyen gazdasági előnyökkel jár, nyilvánvaló volt az illetékesek számára, hogy a kombinát telepítésének Tiszapalkonyán van értelme.
Dr. Kákóczki Balázs