Mottó: A múltat nem kell végképp eltörölni, a múlt okulásul is szolgálhat.
A köztéri alkotások egy adott történelmi kor eszményeinek megfelelően születnek, vagy távolítják el őket a helyükről. Ennek az az oka, hogy a köztéri szobor nemcsak művészeti alkotás, hanem az emlékezetpolitika része. Ezt a sajátos szobor sorsot jól példázza a Lenin-emlékmű története is.
1970-ben, Leninváros névadó ünnepségén hangzott el, hogy a városközponti tér kialakításával méltó emléket állítanak Leninnek. A szobor és környezetének kialakítására vonatkozó javaslat a városközpont 1977-es részletes rendezési tervében kapott helyet.[1]
A Leninvárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának (továbbiakban VB) 1978. május 23-ai ülésén hozott 193/Szerv. 19/VB. 1978. sz. határozatában egyetértett a szobor állítás javaslatával és a Megyei Pártbizottság VB-jéhez fordultak azzal a kéréssel, hogy ezt engedélyezzék. Megkapták a felhatalmazást a tervek megvalósítására, így az 1982-es költségvetésbe már bekerült a városközpontban elhelyezésre kerülő Lenin emlékmű felállítására tervezett összeg.
Az emlékmű és környékének rendezési tervét az ÉSZAKTERV készítette, a kivitelezést pedig a Közmű- és Mélyépítő Vállalat végezte. A dísztó délkeleti részén helyezték el a 30*13 méteres emlékművet, amely Jánossy György Ybl díjas építész tervei alapján készült. A fehércement alapanyagú talapzatra került a 28 méter magas haraszti kő burkolatú posztamens, amelynek csúcsán helyezkedett el a Makrisz Agamemnon Lenin szobra. [2] A szobrot 1983. november 5-én avatták fel. Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondta az ünnepi beszédet. Az ünnepségen természetesen részt vettek az emlékmű alkotói is: Makrisz Agamemnon szobrászművész és Jánossy György Ybl-díjas építész. Az átadás után rendszeresen koszorúzták meg az emlékművet, ünnepségeket tartottak a téren.
A Lenin szobor eltávolításának követelése valamennyi újonnan szerveződő politikai párt programjában szerepelt. 1990-ben az MDF becsomagolta a Lenin fejet. Az SZDSZ közleményében vetődött fel az a javaslat, hogy a szobrot június 16-ig Nagy Imre és társainak kivégzésének évfordulójáig távolítsák el.[3] A pártok mellett a városlakók is támogatták a szobor elbontását, így a városvezetés engedett a közvélemény nyomásának. Hegedűs György tanácselnök a Leninvárosi Krónikában közölt válaszlevelében azt ígérte, hogy a városi tanács legközelebbi ülésén (1990. június 5.) a helyi pártok - a társadalmi szervezetek véleményét is figyelembe véve - kezdeményezni fogják a Lenin szobor sorsáról szóló döntést.[4] A tanácsülésen éles vita bontakozott ki a szoborügyben. A közvéleményben megoszlottak az álláspontok: többen amellett érveltek, hogy nincs helye a téren a szobornak, el kell bontani, mások szerint nem ez a legfontosabb kérdés, de szép számmal akadtak olyanok is, akik közömbösek voltak a téma iránt. Az álláspontoknak megfelelően a tanácsülés határozati javaslatában is két alternatívát fogalmaztak meg:
a) a Lenin szobor eltávolítása a város nevének eldöntését követően, a névváltozással együtt történjen
b) a szobor eltávolítására a legrövidebb időn belül kerüljön sor.
A városban ekkor működő pártok (FKGP, KDNP, MSZP, SZDSZ) részt vettek a tanácsülésen is, és a szobor legrövidebb időn belüli eltávolítása mellett foglaltak állást. A vita befejezését követően szavaztak a szobor sorsáról és úgy döntöttek, hogy június 16-ig el kell távolítani.[5] Ez volt a Leninvárosi Tanács utolsó döntéseinek egyike, mivel mandátumuk június 8-án járt le.
Annak ellenére, hogy élénk vita bontakozott ki a szobor sorsát illetően, Makrisz Agamemnon szobrának eltávolításáról a Leninvárosi Krónika sem közölt részletes beszámolót, csak egy képes hír jelent meg ezzel a szöveggel:
„1990. június 12-én a reggeli órákban eltávolították a Lenin fejet talapzatáról, azóta nemzeti zászlót lenget ott a szél."[6]
Az eltávolítás óta a szobor a GAMESZ, jelenleg a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. raktárában várja sorsának jobbra fordulását….
Kitka Zsuzsa
helyismereti könyvtáros
[1] A tervet Kákóczki Balázs: A megtervezett város című könyvében mutatja be. A kötetből megismerheti a Városközpont kialakításának történetét.
[2] Lenin-emlékmű Leninvárosban = Borsodi Vegyész 20. évf. 31. sz. (1983. augusztus 4.) p. 2.
[3] Tanács, város, vagyon: SZDSZ-közlemény = Leninvárosi Krónika 18. évf. 17. sz. (1990. április 26.) p. 2.
[4] Vélemény az SZDSZ közleményhez = Leninvárosi Krónika 18. évf. 21. sz. (1990. május 24.) p.2.
[5] Nem kell Lenin-szobor Leninvárosban.= Észak – Magyarország 46. évf. 131. sz. (1990. június 6.) 2. p.
[6] Lenin helyett magyar zászló = Leninvárosi Krónika 8. évf. 24. sz. (1990. június 14.) p. 1.
