A horgászat már az őskortól jelen van az emberiség életében. Őseink az évezredek folyamán számos technikát fejlesztettek ki, hogy könnyebben hozzájussanak a halhúshoz.[1] Míg korábban a vízparti emberek megélhetésének alapja volt a horgászat, napjainkban az egész világon közkedvelt szabadidős illetve sporttevékenység, amelyet több tízmillió ember űz.
Tiszaújváros környékén a Tisza és a Sajó közelsége miatt nagyon sok ember hobbija lett a horgászat. A hatvanas években már felmerült az igény a helyi horgászokat tömörítő klub létrehozására. 1966. február 24-én az Egyesített Művelődési Otthon összejövetelt szervezett a részükre. A találkozón kérték a horgászok az illetékeseket, hogy a mintegy 200 fő számára tegyék lehetővé a klub megalakítását.[2] A kérés meghallgatásra talált, és a szakszervezet anyagi támogatásával 1966-ban az Egyesített Művelődési Otthonban alakult meg a horgász és akvarista klub, amely mintegy 100 tagot számlált, első vezetője pedig dr. Zabos Géza volt. A havi tagdíj és egyéb pénzügyi források felhasználásával horgászállásokat készítettek, csónakokat vásároltak, horgászversenyeket szerveztek. Az újonnan alakult klub éves közgyűlésén elfogadták, hogy a szervezet fogja képviselni a tagok érdekeit a különböző horgászegyesületeknél, elsősorban a napijegyek beszerzésében. Így megoldódott egy többéves probléma a környék horgászai számára.[3]
Az évek során a szervezet kinőtte egy klub kereteit és megkezdődött az egyesületté alakulás előkészítése. Első lépésként megalakult az előkészítő bizottság, amely 1971. február 7-i ülésén dr. Bíró Dezső és dr. Zabos Géza tájékoztatása alapján hozta meg azt a döntést, hogy a feltételek adottak az egyesületté alakuláshoz, ezért február 9-re összehívták az alakuló közgyűlést.[4] A TVK Horgász Egyesület 69 [5] fővel alakult meg. Említsük meg az alapítók nevét, a teljesség igénye nélkül: dr. Zabos Géza, dr. Alaitner István, dr. Bíró Dezső, Faragó Lajos, Dancsó Béla, Faragó Gyula, Varga József, Lakatos János, Mester Csaba, Kerekes László, Kovács Béla, Iványi Rezső. Az újonnan alakult egyesület létszáma folyamatosan gyarapodott. A Miskolc vidéki intéző bizottság Tisza tokaji szakaszán rendezett VIII. halfogási versenyén (1971) az újonnan alakult szervezet 3 csapattal vett részt.[6]
Az 1972. évi közgyűlésen már arról számoltak be, hogy az alakulás évében a létszám 131 főre gyarapodott, a közgyűlés időpontjában pedig az egyesület már 300 tagot számlált. A beszámoló és a vita után a résztvevők megválasztották a 22 tagú vezetőséget. Az elnök dr. Zabos Géza lett, titkárnak Kovács Bélát, alelnöknek Káposzta Zoltánt, gazdaságvezetőnek dr. Bíró Dezsőt választották. Az ülésen jelentették be, hogy munkájuk elismeréseként megrendezhetik első nagyobb rendezvényüket.[7]
A leninvárosi horgászok eredményeire az országos egyesületnél is felfigyeltek, ennek köszönhetően került sor 1972-ben az egyesület első nagyobb rendezvényére, amelyet a Magyar Horgász Szövetség Miskolci-vidéki intéző bizottságával együtt a Nyugati főcsatornán rendeztek meg. A vendégek péntektől vasárnapig tartózkodtak városunkban, ahol a vendéglátók változatos programokat szerveztek a versenyen indulóknak.[8]
Az egyesületek közötti megyei versengésben az Ipari Üzemek Horgászegyesülete mindig az élbolyhoz tartozott. 1972-ben Tokajban indultak először, majd a 70-es évek második felétől már állandósult helyük az első három között. Sőt ebben az időszakban Szabó Barna jutott el a válogatottságig.[9]
1973-ban együttműködési szerződést kötött a TVK és a DIGÉP horgászegyesülete. Ezt követően közös horgászversenyt szerveztek. Ennek apropóján a DIGÉP szakszervezeti bizottsága vándorserleget alapított, amelyért minden évben versenyeznek a két vállalat horgászai.[10]
Az 1973. évi közgyűlésen Keszei Károly a MOHOSZ főtitkára és dr. Kovács Albert, a Leninvárosi Tanács elnöke méltatták az egyesület eddig elért eredményeit. A beszámolóban és az azt követő vitában jelentős problémaként merült fel, hogy a rendelkezésre álló vízfelület nagyon kicsi.[11] A vezetőség már többször tárgyalt a nyugati csatorna használati jogával rendelkező termelőszövetkezettel, azonban a kérést minden alkalommal elutasították.[12]
A hetvenes években folyamatosan nőtt az engedéllyel rendelkező horgászok száma, a növekvő igény kielégítése érdekében a magyar kormány horgászegyesületek felügyeletére bízott nagyobb vízterületeket. Így került 1977-ben államtitkári határozattal a nyugati főcsatorna mintegy 100 holdnyi szakasza az egyesület kezelésébe. A horgászszervezetek felmérték B. A. Z. megye lehetőségeit, ezért úgy határoztak, hogy 1982-ig, tehát a jelenlegi üzembevételi időszak lejártáig, nem nyújtanak be újabb igényeket további vízterületre.[13]
1975-ben fontos változás történt az egyesület életében, a szervezethez csatlakoztak a környék üzemeinek a horgászai. Ettől kezdve a nevük Ipari Üzemek Horgászegyesülete lett.
1981-ben a Leninvárosi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága vizsgálta a szervezet működését és arra a megállapításra jutott, hogy dinamikus fejlődés jellemző az egyesület pénz- és vagyongazdálkodására is. Ebben az időszakban a horgászegyesület tulajdonában volt 117 katasztrális hold felületű, bőven halasított horgászvíz, a Tolnai-tó partján pedig őrházat építettek, több mint másfél hektáron megépült egy ivadéknevelő-tó, s közel félmillió forint értékű, versenyre is alkalmas stég is rendelkezésre állt. Az egyesület vezetősége a következő évekre célul tűzte ki — a városi tanács által biztosított területen — az egyesület székházának megépítését.[14] Ez utóbbi elképzelés sajnos soha nem valósult meg.
A rendelkezésre álló források mellett a vezetőség számíthatott a tagság társadalmi munkájára. Például a hetvenes évek végén 1 nap alatt 36 stég épült fel a Nyugati főcsatornán vállalati segítséggel és 80 ember társadalmi munkájával. A 80-as évek elején született egy olyan közgyűlési határozat, amely valamennyi felnőtt tag számára elrendelte az évi 6 óra időtartamú társadalmi munkát, ugyanakkor arra is volt lehetőség, hogy személyi indokok alapján 100 Ft-ban megváltsák ezt, az így befolyt összeget tagdíjként kezelték. [15]
Az 1985. évi közgyűlésen tárgyalták az egyesület a melegvizes csatorna és a város környéki Tisza-szakasz halászati jogára vonatkozó igényét. A küldöttek és a vezetőség reménykedtek a MOHOSZ országos és megyei vezetőinek támogatásában.[16] Végül a jogot a geleji HTSZ[17] kapta meg. Az egyesület nem adta fel a küzdelmet. Zabos Géza egyesületi elnök így írt a történtekről: „… MÉM-javaslat alapján… a halászati törvény ide vonatkozó passzusa … szerint a városok melletti vizek lehetőleg horgászkezelésbe adandók. Kérésünket jogosnak tartották az Országos Horgász Szövetség vezetői és az ügy rendezése érdekében a HTSZ Szövetség vezetőinek hozzájárulásával tárgyalásokat folytattak Gelejen. Gelej az ingyen kapott és csak a horgászjegyek bevétele révén hasznosított területért 3 millió Ft-ot kért…. azt mondtam, hogy jogtalanul soknak tartom a 2 millió Ft-ot is. Így' (egyelőre) megegyezés nem született."[18]
Leninváros 1989-ben partnervárosi kapcsolatot létesített az NSZK-beli Ludwigshafennal. A következő évben Hegedűs György tanácselnök vezetésével delegáció látogatott el a német településre, amelyben a helyi horgászegyesület képviselője is helyet kapott.[19]
1991-ben a környezetvédelmi alapból 132.000 Ft-ot nyert az Ipari Üzemek Horgászegyesülete, ennek fejében a tagok vállalták a Dísztó folyamatos tisztántartását. Az önkormányzattal kötött megállapodás értelmében a 14 éven aluli gyerekek évente 1 alkalommal – gyermeknapkor – horgászhatnak a Dísztóban, és csak erre a versenyre kapnak területi jegyet.[20]
1995-ben a földművelésügyi miniszter határozata alapján az egyesület, megszerezte a Tisza 477 — 194 folyamkilométer közötti szakaszának halászati jogát, annak mellékvizeivel együtt. Ezzel lezárult egy nagyon hosszú küzdelem, amely arra irányult, hogy a város környéki Tisza szakasz halászati jogát a környék lakói gyakorolják.
A 2000-es év mozgalmas volt az egyesület életében. A január 8-i közgyűlésen a névváltozás mellett döntöttek: az Ipari Üzemek Horgászegyesülete az egyik alapító dr. Zabos Géza nevét vette fel. Ugyanebben az évben a vezetőség újjászervezte a társadalmi halőrök szervezetét.
2000-ben a Tisza növény- és állatvilágában óriási károkat okozott a Romániából érkező ciánszennyezés. A folyó ökológiai egyensúlyának helyreállítására az AES Tiszai Erőmű Rt. hárommillió forint értékű halporontyot rendelt meg a százhalombattai Temperált Vízű Halszaporító Gazdálkodó (TEHAG) Kft.-től. A TEHAG szakemberei 100 ezer süllő-, és 10 ezer kecsegeivadékot telepítettek a Tiszába. A haltelepítésen jelen voltak és a munkálatokban segítettek a Zabos Géza Horgászegyesület képviselői is.[21]
2005-ben a közgyűlés arról döntött, hogy az egyesület kilép a MOHOSZ területi szervezetéből. A lépésre azért került sor, mert a vezetőség és a tagság úgy érezte, hogy a tagdíjként befizetett 1 millió forintért nem kapnak megfelelő szolgáltatást.
2006-ban halászati tanfolyamot szerveztek, amelyet a Vásárhelyi Pál Általános Művelődési Központban tartottak. Az intézmény térítésmentesen adott helyet a képzésnek, a helyiek tanfolyam és vizsgadíját Tiszaújváros Cigány Kisebbségi Önkormányzata, az állami- és területi jegy engedély díját Tiszaújváros önkormányzata állta.[22]
2008-ban kialakítottak egy emléksarkot az egyesület irodájában a névadó munkáiból, kitüntetéseiből, horgász relikviáiból.
A horgászengedélyek kiadása, a versenyek szervezése mellett a rendőrség és a horgászegyesület évek óta együtt járőrözik a nyári időszakban. 2013-ban erről közös megállapodást írtak alá, elsősorban a tiltott horgászat, halászat felkutatása a cél, de eltűnt személyek keresésében is segít a horgászegyesület. A megállapodás több jogosítványt ad az orvhorgászokat ellenőrző halőröknek.[23]
A jogszabályi változások miatt 2014-től hivatalos halászati őröket kell alkalmaznia az egyesületnek, ez a vízfelület nagysága miatt a tiszaújvárosi szervezet esetében 4 főt jelent. Az ő foglalkoztatásuk maga után vonta a tagdíj növekedését.
2015-ben a tagság és a vezetőség a MOHOSZ-ba való visszalépés mellett döntött. Ugyanebben az évben a középiskolákban bevezették a közösségi munkát, ami az érettségi előfeltétele. Az egyesület több intézménnyel kötött szerződést, így a diákok besegítenek a fogási naplók összesítésében, a hulladék gyűjtésében.[24]
2016-ban a Sajó és a Tisza vízfelületeit újabb 15 évre megkapta haszonbérletbe az egyesület, illetve sikerült a Tolnai, az Erdészeti és az Örösi tavak tekintetében is meghosszabbítani a bérletet. Ugyanebben az évben a több évtizedes munkájának elismeréseként Tiszaújváros Város Önkormányzata Lorántffy Zsuzsanna emlékplakettet adományozott az egyesületnek.
2018-ban sok feladat került át a Magyar Országos Horgász Szövetséghez (MOHOSZ), ennek következtében szeretnék egységesíteni a horgászok nyilvántartását. A szövetség tizenöt új terepjárót szerzett be pályázat útján, melyeket a halőri szolgálat munkatársai használnak majd. Az egyik autót, egy Toyota Hilux terepjárót a Zabos Géza Horgászegyesület kapta meg.[25]
2019. január elsejétől a papíralapú horgászigazolványt felváltja a Magyar Horgászkártya. A Zabos Géza Horgász Egyesület kiemelt regisztrációs pont lett, ahol a horgászok igényelhetik a kártyát.
Az egyesület elnökei:
dr. Zabos Géza 1971-1990
Fehér József 1990-1998
Soltész Balázs 1998-2007
Kiss Béla 2007-
Az elmúlt ötven évben több sikeres rendezvényt szerveztek. Ezek története köteteket töltene meg, ezért most nem ismertetem. A hagyományos versenyek, események felsoroslásszerűen:
- Dr. Bíró Dezső emlékverseny
- Iványi Rezső emlékverseny
- Horgászbál
- Zabos Géza Emléknap
- Az ifjúságiak, a gyermekek, valamint a nyugdíjasok számára külön-külön horgászversenyek
- Halőrök és tisztségviselők versenye
- Ifjúsági és gyermek horgászklub
- Horgász napközi
Kitka Zsuzsa
helyismereti könyvtáros
KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK:
[1] A horgászat története iránt érdeklődők egy rövid áttekintést kaphatnak a következő oldalakon: https://docplayer.hu/46135441-Horgaszat-tortenete-roviden-dr-urbanyi-bela-tanszekvezeto-egyetemi-tanar.html ; https://horgaszuniverzum.hu/fogalmak/
[2] A horgászok fóruma = Borsodi Vegyész 3 évf. 9. sz.(1966. március 3.) p. 3.
[3] Horgászgyűlés Tiszaszederkényben = Borsodi Vegyész 3. évf. 3. sz. (1967. január 19.) p. 6.
[4] Önálló horgászegyesület = Borsodi Vegyész 8. évf. 6. sz. (1971. február 11.) p. 6.
[5] Más források szerint 65 fővel.
[6] Óvatos, halak, szívós horgászok = Észak-Magyarország 27. évf. 193. sz. (1971. augusztus 17.) p. 8.
[7] Horgász-közgyűlés Leninvárosban = Borsodi Vegyész 8. évf. [sic!] 9. sz. 1972. március 2. p. 6.
[8] Halfogó verseny Leninvárosban = Borsodi Vegyész 8. évf. [sic!] 24. sz. (1972. június 15.) p. 2.
[9] Stevanyik András: A hatvanhatodik város. Tiszaújváros: Tiszaszederkény – Leninváros – Tiszaújváros története a kezdetektől 1995-ig. Tiszaújváros: Tiszaújváros Város Önkormányzata, 2016. p. 173.
[10] Horgászverseny Tiszapolgárnál = Déli Hírlap 5. évf. 171. sz. (1973. július 23.) p. 4.
[11] Az egyesület kezelésében levő vizek sokszor hosszas tárgyalások után kerültek a szervezet gondozásába. Az elmúlt ötven évben sok ilyen egyeztetés volt, amire most nem térek ki, csak néhány esetet ismertetek.
[12] Háromszáz horgász tanácskozása = Észak-Magyarország 29. évf. 66. sz. (1973. március 20.) p. 1.
[13] Bodó István: A vízpartok vonzása = Észak-Magyarország 33. évf. 73. sz. (1977. március 27.) p. 5.
[14] Leninvárosi horgászok = Észak-Magyarország 37. évf. 60. sz. (1981. március 12.) p. 5.
[15] Zabos Géza: A közgyűlésről jelentem (Vizek, halak, horgászok rovat) = Leninvárosi Krónika 3. évf. 5. sz. (1985. január 31.) p. 6.
[16] Zabos Géza: A közgyűlésről jelentem (Vizek, halak, horgászok rovat) = Leninvárosi Krónika 3. évf. 5. sz. (1985. január 31.) p. 6.
[17] HTSZ, a halászati termelőszövetkezet rövidítése
[18] Zabos Géza: Mi lesz a sorsa? 2. (Vizek, halak, horgászok rovat) = Leninvárosi Krónika 3. évf. 42. sz. (1985. október 17.) p. 6.
[19] Leninvárosból Ludwigshafenba = Észak-Magyarország 46. évf. 221. sz. (1990. szeptember 20.) p. 8.
[20] Dísztó: nagy fogás = 9. évf. 20. sz. Krónika (1991. május 16.) p. 4.
[21] Haltelepítés a Tiszába: AES segítség = Tiszaújvárosi Krónika 18. évf. 21. sz. (2000. május 25.) p. 3.
[22] Ferenczi László: Vége az orvhalászatnak: szakképesítés és engedély = Tiszaújvárosi Krónika 24. évf. 12. sz. (2006. március 23.) p. 8.
[23] Vízi és földi razzia: rendőrök és halőrök = Tiszaújvárosi Krónika 31. évf. 25. sz. (2013. június 20.) p. 1.
[24] Ferenczi László: Évadot zártak a horgászok: verseny és értékelés = Tiszaújvárosi Krónika 32. évf. 38. sz. (2015. szeptember 17.) p. 6.
[25] Új autó, új horgászkártya: már háromszázan regisztráltak = Tiszaújvárosi Krónika 36. évf. 44. sz. 2018. okt. 31. p. 1.