A szülőföld mindhalálig meghatározó életünkben, ide kötnek a régi, gyermekkori emlékek, családi történetek. A kötődést erősíti, ha megismerjük a régen itt élt emberek mindennapjait, a település múltjának fontos eseményeit. Minden évforduló, kötődjön az kisebb vagy nagyobb közösséghez, eseményhez, megkülönböztetett figyelmet érdemel.
Településünk múltjának megismeréséért Tiszaújvárosi évfordulók címmel indított sorozatunk következő darabját olvashatják. A további cikkekben felidézzük azokat a helytörténetileg fontos eseményeket, amelyek évfordulója az idei évre esik.
A helységnévadás történetében számos példa van arra, hogy egy-egy helység névadója a területet birtokló nemzetség, vagy nemesi család. Ugyanakkor találkozunk olyan esetekkel is, amikor híres emberekről neveznek el településeket, pl. Alexandria, Leningrád. A szocialista iparvárosok névadási gyakorlata Tiszaújváros és Dunaújváros esetében nagyon hasonló. Mindkét település helyének kiválasztásánál fontos volt a víz közelsége, mindkét város egy-egy régi település mellett épült fel és az ősi nevet viselte egy ideig. A várossá nyilvánítást követően a két település a munkásmozgalom két orosz képviselőjének (Sztálin, Lenin) nevét vette fel, mai nevüket is hasonló elv alapján kapták. Lenin történelmi megítélése a történészek között is komoly viták tárgya. Ugyanakkor ez a névadás várostörténeti jelentőségű esemény, ezért érdemes róla megemlékeznünk.
1970. április 22-én volt Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulója. Ebből az alkalomból a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 11/1970 számú március 20-i határozata a szovjet népek és a magyar nép örök barátsága jeléül Tiszaszederkény városnak 1970. április 22-i hatállyal a Leninváros nevet adományozta.[1]
A település nevének változása és az ehhez kapcsolódó események módosították az ekkor rendezett III. Tiszaszederkényi Művelődési Hetek tervezett programját is.[2] Az ünnepség előestéjén 1970. április 21-én ünnepi emlékülést tartott a Tiszaszederkényi városi-üzemi pártbizottság a névváltozás alkalmából, valamint emlékkiállítás nyílt a Derkovits Gyula Művelődési Központban. Az utóbbit a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, az ÁPN szovjet hírügynökséggel együtt a Herman Ottó Múzeum rendezte.[3] A Lenin életét és munkásságát bemutató anyagot Magyarországon egyedül Leninváros kapta meg.
A díszünnepség mellett több kísérő rendezvény is volt. A művelődési központ épülete előtt egy Lenin mellszobrot helyeztek el. Az ünnepség ideje alatt pedig a fegyveres testületek és az Ifjú Gárda tagjai álltak itt díszőrséget. A város zászlódíszbe öltözött a jeles alkalomra ugyanis 63 több emeletes épület homlokzatát díszítették teljes magasságban nemzeti színű, vörös és kék színű zászlók, valamint hatalmas transzparensek.[4] A Magyar Posta Lenin emlékbélyeget bocsátott ki egy- és kétforintos címletekben, valamint ezen a napon alkalmi bélyegzőt használtak.
„9 óra 47 perc: A Béke út elején egy kék munkaruhás fiatalember leszereli a régi helységnév-táblát és az újat erősíti az oszlopra: Leninváros… 1970. április 22, 16 óra 10 perc. Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára átnyújtja a város vezetőinek a Leninváros nevet adományozó okmányt." [5]
A két időpont keretbe foglalja az ünnepi eseményeket.
A délelőtt folyamán érkeztek a városba a magas rangú vendégek, akik látogatást tettek a TVK-ban. Először Huszár Andor igazgató tájékoztatóját hallgatták meg, majd megnézték a TVK-ról készült filmet, ezt követően megtekintették a gyárat és ellátogattak a próbaüzemben működő polietiléngyárba is.
Délután rendezték meg a Művelődési Központ zsúfolásig megtelt színháztermében a Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére szervezett megyei központi ünnepséget és a Leninváros nevet adományozó oklevél átadását. Az eseményről az ország szinte valamennyi jelentősebb sajtóorgánuma beszámolt.
Az elnökségben foglalt helyet Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság (továbbiakban KB) titkára, Cseterki Lajos, a KB tagja, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bodnár Ferenc, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Méhes Lajos, a KB tagja, a KISZ KB első titkára, a terület országgyűlési képviselője, Sz. Sz. Szatucsin, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa, dr. Papp Lajos miniszterhelyettes, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője, valamint a meghívott városok, járások párt és tanácsi vezetői, kitüntetett munkások, szocialista brigádvezetők és a társadalmi szervezetek képviselői.[6]
A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után dr. Bodnár Ferenc, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a vendégeket, majd felkérte az ünnepség szónokát, Cseterki Lajost, az Elnöki Tanács titkárát [7], ünnepi beszéde megtartására. Az oklevél [8] átadása előtt Budapest XX. kerületének jókívánságait tolmácsolta. [9]
Az Elnöki Tanács titkára a következő szavak kíséretében nyújtotta át dr. Kovács Albertnek, a városi tanács vb-elnökének a díszes kiállítású oklevelet:
„Most pedig átnyújtom önöknek a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatát és egyben tolmácsolom a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a forradalmi munkás-parasztkormány üdvözletét!" [10]
dr. Kovács Albert beszédében megköszönte a várost ért nagy megtiszteltetést. Ezt követően Sz. Sz. Szatucsin, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa mondott magyarul köszöntő beszédet. A díszünnepséget Kovács Miklós a városi-üzemi pártbizottság első titkárának zárszavával ért véget. Beszédében bejelentette, hogy Vince Bertalan javaslata alapján a város új központjának kialakításával állítanak emlékművet Leninnek. [11]
A rendszerváltozás után a település neve már jelentős viták tárgyát képezte, aminek eredményeként ismét változott a város elnevezése. Ennek története azonban már egy másik cikk témája lesz.
Kitka Zsuzsa
helyismereti könyvtáros
[1] A névadás részletesebb történetét megtalálja Hajdu Imre: Szocialista keresztelő: Tiszaszederkény – Leninváros (1967-1971) című könyvének 252-277. oldalán.
[2] A rendezvénysorozat április 2. és május 2. között zajlott, amely Tiszaszederkényben kezdődött és Leninvárosban fejeződött be.
[3] Kiállítás nyílt Leninvárosban = Borsodi Vegyész 1970. VII. évf. 17. sz. (1970. április 24.) p. 6.
[4] Mozaik = Borsodi Vegyész 1970. VII. évf. 17. sz. (1970. április 24.) p. 4
[5] Mozaik = Borsodi Vegyész 1970. VII. évf. 17. sz. (1970. április 24.) p. 4.
[6] Leninváros: díszünnepség Lenin születésének 100. évfordulója és a város névadása tiszteletére: a lenini eszmék élnek, győzedelmeskednek = Borsodi Vegyész 1970. VII. évf. 17. sz. (1970. április 24.) p. 1.
[7] Cseterki Lajos képviselte az Elnöki Tanácsot a várossá nyilvánítás alkalmával is 1966. április 2-án a Városi Tanács ünnepi alakuló ülésén a 2. sz. Általános Iskolában.
[8] Az eredeti oklevél megtekinthető a Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállításán.
[9] A XX. kerület, korábban Erzsébetfalva, 1919-ben a Tanácsköztársaság idején egy ideig a Leninváros nevet viselte.
[10] Leninváros: díszünnepség Lenin születésének 100. évfordulója és a város névadása tiszteletére: a lenini eszmék élnek, győzedelmeskednek = Borsodi Vegyész 1970. VII. évf. 17. sz. (1970. április 24.) p. 2.
[11] A Lenin szobor történetéről a Tiszaújvárosi évfordulók blogsorozatunk következő cikkében emlékezünk meg.